Kaposvár, Nyár u. 133, 7400
Felszín alatti víz és fúrt kutak
Geotermikus fúrás, geotermikus talajszonda fúrás
Geotermikus szonda fúrás Kaposvár, Somogy megye, Fejér, Tolna, Baranya, Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron, veszprém és Pest megye, Dél-Dunántúl!
A kutak fúrásáról
Egy kút mélyítésekor, legyen az ásott, vert vagy fúrt kút mindig a felszín alatti vízkészletbe történik beavatkozás, onnan történik a vízkivétel.
Egy kút fúrása során, illetve azt megelőzően általában mindig ugyanazok a kérdések hangzanak el: ,,Van-e már víz?” ,,Milyen mélyen van a víz a telkemen/kertemben?” ,,Mennyi víz lesz?”.
Ezek a kérdések teljesen jogosan merülnek fel a Megrendelő részéről, viszont megválaszolásuk a legtöbb esetben nem egyszerű, egyértelmű.
A jó hír: Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből (Kárpát-medence) adódóan szinte mindenhol van víz, hiszen a környező hegységekből (Alpok, Kárpátok) nem csak a felszínen folyók formájában, de felszín alatt is hozzánk vándorolnak a vizek! Ez alól kivételt képez néhány hegyvidéki terület, mint például Mecsek, Dunántúli khg., stb.
Épp ezért elmondható, hogy hazánk gazdag felszín alatti vizekben, és a távlati édesvízkészletünk tartós. De honnan kerül oda a víz?
Víz körforgása
A felszín alatti vizek, csak úgy, mint a felszíni vizek, részt vesznek a Föld víz körforgásában (úgynevezett hidrológiai ciklus).
Ez egy olyan körfolyamat, mely során az óceánok vize elpárolog, nedves légtömegként a szárazföldek felett csapadék formájában lehullik, majd leszivárog a talajba, onnan pedig a mélyebb földtani rétegekbe.
A víz a felszín alatt is folytatja útját, hiszen ott is folyamatosan áramlik (igaz jóval lassabban, mint a felszíni vízfolyások), előbb-utóbb pedig források formájában vagy más vízfolyásokhoz becsatlakozva visszatérnek az óceánokba, tengerekbe, ahol a körfolyamat bezárul és kezdődik előröl.
De hogyan áramlik a talpunk alatt a víz és miért fontos ez a kutak és még inkább az Ön szempontjából?
A mélyben előforduló geológiai képződmények a víz (és más egyéb fluidimok is, pl. szénhidrogének) szempontjából alapvetően két nagy csoportba sorolhatóak; vízzáró és vízadó képződmények.
Üledékes kőzetek közül a leggyakoribb és legismertebb vízzáró réteg az agyag, míg a legjobb vízadók a kavics és a homok.
Az ÉNY-DK irányú, 2D-s földtani (felső) és vízföldtani (alsó) szelvény a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) által szerkesztett és kiválóan ábrázolja a vízadó rétegek és az agyagos rétegek elhelyezkedését durván 90 m mélységig.
A vízadó homokok jó/közepes vízvető képeséggel rendelkeznek, 1-10 m/nap sebességgel áramlik bennük horizontálisan a rétegvíz!
Látható az is, hogy a különböző geológiai rétegek nem szabályosan vízszintesen futnak, hanem néhol elvékonyodnak, néhol kivastagodnak vagy épp teljesen elvégződnek… épp ezért nehéz pontosan megmondani egy-egy fúrás pontos mélységét!
Felszín alatti vizek
Mint ahogy azt neve is sugallja, a vízadó képződményekben történik a felszín alatti vizek áramlása, hiszen ott a víz jóval gyorsabban képes mozogni a szemcsék (kavics és homok) közti pórustérben.
Az egyes rétegek vízvezetési képességét az úgynevezett szivárgási tényező, vagy más néven hidraulikus vezetőképesség határozza meg.
Ez a képesség jól hasonlítható az egyes anyagok hővezető képességéhez (van, ami gyorsan és könnyedén felmelegszik mert jó hővezető), vagy elektromos vezető képességéhez (van, ami jól vezeti az áramot, van, ami félvezető, és van, ami egyáltalán nem).
A föld mélyén lévő rétegek esetében ugyanez a helyzet; egyes rétegekben relatíve gyorsan áramlik a víz, míg másikakban nagyon lassan, vagy szinte egyáltalán nem.
Fontos, hogy az áramlást ne úgy képzeljük, mint ,,föld alatti folyók vagy tavak”, az csupán a kőzetek pórusterében, mikroszkopikus pórusokon és hajszálvékony pórustorkokon keresztül történik, sokkal inkább szivárgás, mintsem áramlás!
Az első bekezdésben feltett általános kérdésekre válaszolva tehát; nem az a kérdés, hogy hol a van víz (mert az szinte mindenütt ott van), a kérdés sokkal inkább az, hogy hol van a vízadó réteg melyet érdemes megnyitni vízkivétel céljából!
Ez tulajdonképpen a kútfúrás és kútkiképzés célja.
Példaként két szelvény szemléltei az imént leírtakat
Vízadók típusai
• talajvíz: a legfelső vízzáró réteg felett elhelyezkedő vízadó rétegből származó víz. Emberi fogyasztásra nem ajánlott, hiszen ipari és/vagy mezőgazdasági szennyeződéseket nagy eséllyel tartalmaz. Tipikusan háztáji ,,locsoló” kutak esnek ebbe a kategóriába, melyek az önkormányzatok jegyzőjének hatáskörébe tartoznak engedélyeztetés szempontjából
• rétegvíz; a legfelső vízzáró réteg és/vagy két vízzáró réteg között elhelyezkedő vízadó rétegből származó víz. Változó oldott ásványi anyag tartalma mellett már nagy tisztaságú, így emberi fogyasztásra alkalmas.
• partiszűrésű víz; folyók árterében megtalálható, az ott lerakott vastag kavicsrétegekből származó víz, mely utánpótolását több mint 50%-ban a felszíni vízből nyeri. Nagy tisztaságát a kavicságyon való átszűrődés közben végbemenő természetes fizikai, biológiai és mechanikai szűrésnek köszönheti.
• karsztvíz; karbonátos kőzetek (mészkő, dolomit) repedéseiben, hasadékaiban megtalálható víz. Igen nagy tisztaságú, azonban sérülékeny, szennyeződésekre érzékeny.
• hasadékvíz; Vulkáni kőzetek (pl. gránit, andezit, riolit stb.) repedéseiben közlekedő víz.
ÁRAJÁNLATKÉRÉS
Telefonos megkereséseket szívesen fogadjuk, viszont pontos árat kizárólag árajánlat formájában tudunk adni, mivel a kútfúrás méterárát számos tényező befolyásolhatja. Árajánlatot a honlapunkon megtalálható űrlap segítségével tud kérni! Az árajánlatkérés ingyenes.
Írjon
nekünk
bátran!
Víz a felszín alól, egyszerűen, szakszerűen!
Major *Industries Served
Laborious physical exercise except obtain some advantages.